Az alapvetés a régi volt: nagyon szeretem a kézimunkát, de én nemigen viselek ilyesmit. S mivel úgysem tudok 1-2 darabnál többet elkészíteni havonta, nagy vevőkörre sem vágytam, pusztán néhány magyar vagy külföldi érdeklődőre, aki alkalmasint beleszeret a munkáimba.
Igaz, mozdulni nemigen tudtam, az online lehetőségeken túl nem léptem. Lehetett volna. Eltelt újabb 5 év. Közben sok minden átrendeződött az életemben, ami viszont nem változott az az, hogy ma sincs sok időm kézimunkázni, és vannak fontosabb dolgok.
Ugyanakkor az elmúlt másfél évben nagyon intenzíven dolgoztam, Isten kegyelméből volt és van bőséges munkám. Mégis szeretném a hétköznapok szintjén is visszahozni a kézimunkát az életembe, egy-egy félórácskára. Többet kívánni talán képtelenség lenne. És nem is kell.
Webáruház, külön honlap már nincs, nem éri meg és nem is hiányzik. Van viszont számos platform (Ravelry, Face, Insta), ahol láthatók a munkáim, és van ez a blog is, nem tudom, mióta. Régen. Azt hiszem, meg is tartom. Levettem sok mindent a korábbi menükből. A bejegyzések továbbra sem lesznek gyakoriak, azt gondolom. De igyekszem majd feltölteni az elkészült munkáimat. Többnyire kendőket, sálakat, mert azokhoz kevesebb fonal és idő kell. S talán egyiket-másikat én is felveszem egyszer. Mindenesetre a Meska bolt megmarad, hátha. A többit meglátjuk.
Most megint ezt a mintát vettem elő, egyike azon keveseknek, amit még nem untam meg, többszöri készítés után sem. Próbáltam hasonlókat keresni, tervezni, de ez az igazi.
