2019. június 3., hétfő

Virágünnep

Még mindig virágok és virágok, nem tudok betelni velük. Közben odakint is elkezdődött. Nagyon nehezen, mert a rengeteg eső miatt támadtak a "virágevők", hiányzott a napfény és a víz is leverte az első rózsákat, a tavaly ültetett pipacspiros Summer Song is csak fáradt, fakult, ázott szirmait bontogatta.

Most azonban már minden más, visszaszorítottam a támadókat és a nap is többet süt. Sok-sok virág nyílik, és további többszáz bimbó még csak készülődik, pedig az én "rózsakertem" aprócska. Az előkert - férjem jóvoltából - kapott egy helyes kis kerítést, így sokkal szebb és rendezettebb. Füvet sokat kell most nyírni, de egyúttal reménykedem is benne, hogy a sok eső hozzásegít ahhoz, hogy az előző tulajdonos által murvával leszórt (ma már csak foltokban létező), megkeményedett udvarrészeket is sikerül füvesíteni és egységes felületet létrehozni.

Férjem famunkái a kerítést követően egy kis szárítóállvánnyal folytatódtak, régi, de erős faanyagból kértem egy fonalszárítót tőle, ami mostanra el is készült. A festékekhez pedig egy szintén régi, kedves kis fiókot kaptam tőle, amibe gyógyszeres üvegcséket gyűjtött nekem, hogy minden színt külön tarthassak. Mindezekből már nyilván egyértelmű, hogy a fonalfestés felé is kacsintgatok. Volt már néhány kísérlet különböző technikákkal, majd kialakul. Nem akarok túlzásokba esni, nekem azért a kötés-horgolás az igazi.

A Kerekerdő viszonylag hamar elkészült a Rózsafa után, ennek az az egyszerű oka, hogy egyfajta kísérleti projekt volt, ha lehet így nevezni. A virágok hozzá ugyanis már hosszú ideje gyűltek, tulajdonképpen úgy készültek, hogy mindig kipróbáltam egy-egy új virágformát ugyanabból a fonalból. A végén pedig összeállt. Egyetlen gondom vele, hogy lehetetlen a színét visszadani, számtalanszor próbáltam már ezt a fonalat fotózni különböző körülmények között, de vagy túl barna, vagy túl zöld lesz.
Jelenleg is dolgozom vagy négy további darabon, nem tudom, melyik lesz kész először, de nagyon élvezem - már amikor jut rá egy pici idő.

S mivel az érdeklődésem nagyon eltolódott ebbe az irányba, itt is megemlítem - ahogy azt már a Facebook oldalamon láthatták, akik arra jártak -, hogy sok szép fonalam, könyvem, magazinom, egyéb kézimunka eszközöm (újszerű vagy megkímélt állapotban) eladó, folyamatosan töltöm fel a képeket, adatokat róluk az oldalra.

Közben nagyon lassan, ráérősen befejeztem Tüdős Klára Isten markában c. könyvét. Tanultam belőle, azt hiszem. Kicsit meg is lepődtem azon, ami nem volt meglepő, hogy Fekete Istvánnal ismerték egymást. Jöhet a következő könyve, az Arcképek.