Ez a téma szorosan kapcsolódik a szálasanyagoknál leírt tudnivalókhoz azzal a különbséggel, hogy míg ott a fonalak alapanyagaival foglalkoztunk, itt a fonal készítését és a már a kész fonal bizonyos jellemzőit vizsgáljuk.
(Balra a képen: Greetje Van Tiem által régi újságokból készített fonal)
FONÁS
A fonás a fonal készítésének művelete, amelynek során rövid szálakból, ezek párhuzamossá rendezésével és összesodrásával összefüggő, hosszú, nagyjából hengeres szalagot képeznek további feldolgozás céljára.
Fonás céljára elvileg mindenféle növényi rost (például a gyapotnövény magjairól leválasztható pamutszál, a len vagy kender szárából, a kókuszdió héjából nyerhető rostszál stb.), állati szőr (például a juh gyapja, a kecske vagy a teve szőre stb.), a selyemhernyó mirigyváladéka, ásványi rost (azbeszt, bazalt), vagy valamilyen mesterséges úton előállított szál (például viszkóz- vagy nejlonszál stb.) alkalmas lehet.
A FONALAK és főbb jellemzőik
A fonalaknak két alaptípusa van:
* font fonal: rövid szálakból, a fonás eljárásával készített fonal,
* filamentfonal: egyetlen vagy több folyamatos szálból ("filamentből") álló fonal.
A fonalak a textilipari feldolgozásra alkalmas mindenféle természetes és mesterséges anyagból készülhetnek; ezeket gyűjtőnéven szálasanyagoknak nevezik.
A természetes szálasanyagokból (pl. pamut, len, kender, gyapjú stb.) általában font fonalakat készítenek. A mesterséges szálasanyagok (pl. viszkóz, nylon, poliészter stb.) feldolgozhatók szintén fonási eljárással, de készíthető belőlük filamentfonal is. A selyem, amely szintén természetes szálasanyag, elsődlegesen folyamatos szálú fonalként jelenik meg, de készítenek belőle font fonalat is.
A fonal finomsága
A fonal finomsága a vastagságára jellemző adat. Mivel azonban a nagyjából hengeres fonal vastagsága (átmérője) nehezen mérhető adat, ezt közvetett módon: a fonal hosszának és tömegének viszonyával adják meg. Alapvetően két rendszer használatos:
* a tömegegységre eső fonalhossz, ill.
* az egységnyi hosszúságú fonal tömegének
megadása.
* A tömegegységre eső fonalhossz megadásánál Európában általában a metrikus mértékegységeket használják, kivéve az angolokat, akik itt is az angol mértékegységekkel dolgoznak.
A metrikus fonalfinomság (jele: Nm, a numerus metricus kifejezés rövidítése) az 1 gramm tömegű fonal hosszát jelenti méterben kifejezve. Angol rendszerű finomsági számozásnál a font (453 gramm) a tömegegység és a yard (0,914 m) nyersanyagtól függő többszörösei használatosak. Az így értelmezett finomsági szám annál nagyobb, minél finomabb, azaz minél vékonyabb a fonal, ezért ezt indirekt finomsági számnak nevezik.
* Az egységnyi hosszúságú fonal tömegén alapuló finomsági szám esetében a hosszegység az 1000 méter, a tömegegység a gramm. (1 tex finomságú a fonal, ha 1000 méter hosszúságú szakaszának tömege 1 gramm.) Minél vastagabb a fonal, annál nagyobb ez a szám, ezért ezt direkt finomsági számnak nevezik. Az így számított finomsági szám jele: tex. Használatos még a decitex (dtex, azaz 10 000 méter hosszegységre számított tömeg) is. Bizonyos fajta fonalak esetében (selyemfonalak, mesterséges alapanyagú filamentfonalak) használatos még a denier (ejtsd: dönié, rövidítve: den), ez 9000 méter hosszú fonal tömegét jelenti grammban kifejezve.
A kétféle finomsági szám rendszer egymásba átszámítható:
Nm = 1000/tex = 10 000/dtex = 9000/den
illetve
tex = 1000/Nm = 0,1 × dtex = 0,11 × den
den = 9000/Nm = 9,1 × tex = 0,91 × dtex
Így például egy Nm 50 finomságú fonal (amelyből tehát 1 grammnyi mennyiség 50 méter hosszú) megfelel 1000/50 = 20 tex ill. 200 dtex vagy 182 den finomságnak.
A fonal sodrata
Z ill. S sodratú fonalak léteznek - ez a megkülönböztetés a sodrás irányára utal.
* A fonal sodratszáma az 1 méter hosszú fonalra jutó csavarodások számát jelenti. Minél nagyobb ez a szám, annál erősebb, de egyúttal annál merevebb a fonal. A sodratszám nem fokozható egy bizonyos mértéken túl, mert akkor a fonal már nagyon erősen pöndörödik, ami a feldolgozását nehezíti, és ha túlsodorják, akkor a felületéhez közel levő szálak már elszakadnak és a fonal szilárdsága csökken.
* A sodratszámon felül nagyon fontos a sodratirány. Kétféle sodratirány használatos: a jobb (szakmai jelöléssel: Z) illetve a bal sodrat (szakmai jelöléssel: S).
A fonal szakítóereje
Nagyon fontos adat, hogy milyen erős a fonal, azaz milyen terhelés alatt szakad el. A szakítóerőt általában newtonban (N) vagy centinewtonban (cN) adják meg. A fajlagos szakítóerő egy viszonyszám, a szakítóerőnek a fonal vastagságára jellemző adattal (azaz a direkt finomsági számmal) képzett hányadosa, például cN/dtex.
Használatos még a szakítóhossz is, ez azt a hosszúságot jelöli, amely alatt a fonal saját súlya alatt elszakad. Szokásos mértékegysége a kilométer.
Szakadási nyúlás
Mind a feldolgozás, mind a használat szempontjából fontos adat az a hosszváltozás (nyúlás), amely a fonal szakadásáig bekövetkezik. Ezt a kiindulási mérethez viszonyítva százalékban adják meg.
Egyenletesség
A fonal egyenletességén keresztmetszetének (vastagságának) egyenletességét értik. Ez nagy mértékben függ a felhasznált nyersanyag (szálasanyag) fajtájától, minőségétől és az alkalmazott fonási eljárásoktól ill. a gyártáshoz használt gépek állapotától. Szép, egyenletes felületű kelme csak egyenletes fonalakból készíthető.
(Forrás: Wikipédia)
A fonalak finomságáról (vastagságáról) és különböző elnevezésükről az alábbi táblázat nyújt tájékoztatást:
| USA | Nagy-Britannia | Ausztrália | Javasolt tűméret (mm) |
|---|---|---|---|
| Laceweight (csipke) | 1 ply | 2 ply | 1.5–2.25 mm |
| Fingering (szuperfinom) | 2 ply | 3 ply | 2.25– 3 mm |
| Sock (zokni/harisnya) | 3 ply | 3 ply | 2.25— 3.25 mm |
| Sport (vékony) | 4 ply | 5 ply | 3.25— 3.75 mm |
| DK/Light Worsted (középvastag) | DK | 8 ply | 3.75— 4.5 mm |
| Worsted (középvastag) | Aran | 10 ply | 4.5— 5.5 mm |
| Bulky (vastag) | Chunky | 12 ply | 5.5– 8 mm |
| Super Bulky (nagyon vastag) | Super Chunky | 14 ply | 8 mm-től |
Nemzetközi szabványok, szimbólumok és további adatok:
| Fonalfinomsági szabvány | Fonaltípus (USA) | méter /100 g | (WPI) | |
|---|---|---|---|---|
| 0 or Lace (csipke) | Thread, Cobweb, Lace | 600-800 | 18+ wpi | |
| 1 or Superfine (szuperfinom) | Fingering | 400-480 | 14 wpi | |
| 2 or Fine (finom) | Sport | 300-400 | 12 wpi | |
| 3 or Light (könnyű) | DK | 240-300 | 11 wpi | |
| 4 or Medium (középsúlyú) | Worsted | 200-240 | 9 wpi | |
| 5 or Bulky (vastag) | Bulky | 100-120 | 7 wpi | |
| 6 or Super Bulky (szupervastag) | Super Bulky | Kevesebb mint 100 | 5-6 wpi |
Fonalfinomsági szabvány
Fonalfinomsági szimbólum és kategórianév
|  |  |  |  |  |  |  |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
Fonaltípusok az adott kategóriában (angol
megnevezés) | Fingering 10-count crochet thread | Sock, Fingering, Baby | Sport, Baby | DK, Light Worsted | Worsted, Afghan, Aran | Chunky, Craft, Rug | Bulky, Roving |
Szemek száma 10 x 10 cm-es próbanégyzet kötéséhez (simakötéssel)
| 33–40 szem | 27–32 szem | 23–26 szem | 21–24 szem | 16–20 szem | 12–15 szem | 6–11 szem |
