Fonalak

Ezen az oldalon röviden írok a fonásról, az egyes fonaltípusok megnevezéséről, jelöléséről.
Ez a téma szorosan kapcsolódik a szálasanyagoknál leírt tudnivalókhoz azzal a különbséggel, hogy míg ott a fonalak alapanyagaival foglalkoztunk, itt a fonal készítését és a már a kész fonal bizonyos jellemzőit vizsgáljuk.

(Balra a képen: Greetje Van Tiem által régi újságokból készített fonal)


FONÁS
A fonás a fonal készítésének művelete, amelynek során rövid szálakból, ezek párhuzamossá rendezésével és összesodrásával összefüggő, hosszú, nagyjából hengeres szalagot képeznek további feldolgozás céljára.

Fonás céljára elvileg mindenféle növényi rost (például a gyapotnövény magjairól leválasztható pamutszál, a len vagy kender szárából, a kókuszdió héjából nyerhető rostszál stb.), állati szőr (például a juh gyapja, a kecske vagy a teve szőre stb.), a selyemhernyó mirigyváladéka, ásványi rost (azbeszt, bazalt), vagy valamilyen mesterséges úton előállított szál (például viszkóz- vagy nejlonszál stb.) alkalmas lehet.


A FONALAK és főbb jellemzőik
A fonalaknak két alaptípusa van:

* font fonal: rövid szálakból, a fonás eljárásával készített fonal,
* filamentfonal: egyetlen vagy több folyamatos szálból ("filamentből") álló fonal.

A fonalak a textilipari feldolgozásra alkalmas mindenféle természetes és mesterséges anyagból készülhetnek; ezeket gyűjtőnéven szálasanyagoknak nevezik.

A természetes szálasanyagokból (pl. pamut, len, kender, gyapjú stb.) általában font fonalakat készítenek. A mesterséges szálasanyagok (pl. viszkóz, nylon, poliészter stb.) feldolgozhatók szintén fonási eljárással, de készíthető belőlük filamentfonal is. A selyem, amely szintén természetes szálasanyag, elsődlegesen folyamatos szálú fonalként jelenik meg, de készítenek belőle font fonalat is.

A fonal finomsága

A fonal finomsága a vastagságára jellemző adat. Mivel azonban a nagyjából hengeres fonal vastagsága (átmérője) nehezen mérhető adat, ezt közvetett módon: a fonal hosszának és tömegének viszonyával adják meg. Alapvetően két rendszer használatos:

* a tömegegységre eső fonalhossz, ill.
* az egységnyi hosszúságú fonal tömegének

megadása.

* A tömegegységre eső fonalhossz megadásánál Európában általában a metrikus mértékegységeket használják, kivéve az angolokat, akik itt is az angol mértékegységekkel dolgoznak.

A metrikus fonalfinomság (jele: Nm, a numerus metricus kifejezés rövidítése) az 1 gramm tömegű fonal hosszát jelenti méterben kifejezve. Angol rendszerű finomsági számozásnál a font (453 gramm) a tömegegység és a yard (0,914 m) nyersanyagtól függő többszörösei használatosak. Az így értelmezett finomsági szám annál nagyobb, minél finomabb, azaz minél vékonyabb a fonal, ezért ezt indirekt finomsági számnak nevezik.

* Az egységnyi hosszúságú fonal tömegén alapuló finomsági szám esetében a hosszegység az 1000 méter, a tömegegység a gramm. (1 tex finomságú a fonal, ha 1000 méter hosszúságú szakaszának tömege 1 gramm.) Minél vastagabb a fonal, annál nagyobb ez a szám, ezért ezt direkt finomsági számnak nevezik. Az így számított finomsági szám jele: tex. Használatos még a decitex (dtex, azaz 10 000 méter hosszegységre számított tömeg) is. Bizonyos fajta fonalak esetében (selyemfonalak, mesterséges alapanyagú filamentfonalak) használatos még a denier (ejtsd: dönié, rövidítve: den), ez 9000 méter hosszú fonal tömegét jelenti grammban kifejezve.

A kétféle finomsági szám rendszer egymásba átszámítható:

Nm = 1000/tex = 10 000/dtex = 9000/den

illetve

tex = 1000/Nm = 0,1 × dtex = 0,11 × den

den = 9000/Nm = 9,1 × tex = 0,91 × dtex

Így például egy Nm 50 finomságú fonal (amelyből tehát 1 grammnyi mennyiség 50 méter hosszú) megfelel 1000/50 = 20 tex ill. 200 dtex vagy 182 den finomságnak.

A fonal sodrata
Z ill. S sodratú fonalak léteznek - ez a megkülönböztetés a sodrás irányára utal.

* A fonal sodratszáma az 1 méter hosszú fonalra jutó csavarodások számát jelenti. Minél nagyobb ez a szám, annál erősebb, de egyúttal annál merevebb a fonal. A sodratszám nem fokozható egy bizonyos mértéken túl, mert akkor a fonal már nagyon erősen pöndörödik, ami a feldolgozását nehezíti, és ha túlsodorják, akkor a felületéhez közel levő szálak már elszakadnak és a fonal szilárdsága csökken.

* A sodratszámon felül nagyon fontos a sodratirány. Kétféle sodratirány használatos: a jobb (szakmai jelöléssel: Z) illetve a bal sodrat (szakmai jelöléssel: S).

A fonal szakítóereje

Nagyon fontos adat, hogy milyen erős a fonal, azaz milyen terhelés alatt szakad el. A szakítóerőt általában newtonban (N) vagy centinewtonban (cN) adják meg. A fajlagos szakítóerő egy viszonyszám, a szakítóerőnek a fonal vastagságára jellemző adattal (azaz a direkt finomsági számmal) képzett hányadosa, például cN/dtex.

Használatos még a szakítóhossz is, ez azt a hosszúságot jelöli, amely alatt a fonal saját súlya alatt elszakad. Szokásos mértékegysége a kilométer.

Szakadási nyúlás

Mind a feldolgozás, mind a használat szempontjából fontos adat az a hosszváltozás (nyúlás), amely a fonal szakadásáig bekövetkezik. Ezt a kiindulási mérethez viszonyítva százalékban adják meg.

Egyenletesség

A fonal egyenletességén keresztmetszetének (vastagságának) egyenletességét értik. Ez nagy mértékben függ a felhasznált nyersanyag (szálasanyag) fajtájától, minőségétől és az alkalmazott fonási eljárásoktól ill. a gyártáshoz használt gépek állapotától. Szép, egyenletes felületű kelme csak egyenletes fonalakból készíthető.

(Forrás: Wikipédia) 

A fonalak finomságáról (vastagságáról) és különböző elnevezésükről az alábbi táblázat nyújt tájékoztatást:

USA Nagy-Britannia  Ausztrália  Javasolt tűméret (mm)
Laceweight (csipke) 1 ply 2 ply 1.5–2.25 mm
Fingering (szuperfinom) 2 ply 3 ply 2.25– 3 mm
Sock (zokni/harisnya) 3 ply 3 ply 2.25— 3.25 mm
Sport (vékony) 4 ply 5 ply 3.25— 3.75 mm
DK/Light Worsted (középvastag)  DK 8 ply 3.75— 4.5 mm
Worsted (középvastag) Aran 10 ply 4.5— 5.5 mm
Bulky (vastag) Chunky 12 ply 5.5– 8 mm
Super Bulky (nagyon vastag) Super Chunky 14 ply 8 mm-től


Nemzetközi szabványok, szimbólumok és további adatok:


Fonalfinomsági szabvány Fonaltípus (USA)
méter /100 g  (WPI) 
0 or Lace (csipke) Thread, Cobweb, Lace
600-800 18+ wpi
1 or Superfine (szuperfinom) Fingering
400-480 14 wpi
2 or Fine (finom) Sport
300-400 12 wpi
3 or Light (könnyű) DK
240-300 11 wpi
4 or Medium (középsúlyú) Worsted
200-240 9 wpi
5 or Bulky (vastag) Bulky
100-120 7 wpi
6 or Super Bulky (szupervastag) Super Bulky
Kevesebb mint 100 5-6 wpi

Fonalfinomsági szabvány

Fonalfinomsági szimbólum és kategórianév
lace super fine fine light medium bulky super bulky
Fonaltípusok az adott kategóriában (angol
megnevezés)
Fingering
10-count
crochet
thread
Sock,
Fingering,
Baby
    Sport,
    Baby
DK,
Light
Worsted
Worsted,
Afghan,
Aran
Chunky,
Craft,
Rug
Bulky,
Roving
Szemek száma 10 x 10 cm-es próbanégyzet kötéséhez (simakötéssel)
33–40 szem   27–32
  szem
   23–26
    szem
  21–24
  szem
 16–20
  szem
  12–15
   szem
   6–11
   szem