Freeform

Olga Krivenko - freeform horgolás
A kézimunka egyik inspiráló és páratlanul gazdag útja a freeform technika. Mint a neve is mutatja, belefér minden, nincsenek szabályok, kötöttségek, viszont a munkát így nem segítik mintaleírások sem.

Az egyes technikák (kötés, horgolás, varrás, hímzés, rátét, stb.) kombinálása itt teljesen megszokott és elfogadott, ahogy a két dimenziós felületekből való kilépés is. Varázslatos darabok készíthetők ezen a módon. Persze ormótlan giccsek is, az eredmény itt is az alkotón múlik.

S bár épp az imént említettem a technikák szabad kombinálását, a freeform szót hallva a legtöbb embernek a horgolás jut eszébe. Igen, ez az a technika, amely a legtöbb szabadságot adja, és ezért a freeform kézimunkában ennek a legnagyobb a szerepe. Úgy is mondhatjuk, hogy ez lehet az alap, a többi a kiegészítés, bár a freeform kötésnek is vannak elkötelezett hívei, mint pl. a kanadai Jane Thornley.

Kezdő, de akár hosszú éve kézimunkázók számára is kissé rejtélyes terület. Nincsenek szabályok, mintaleírások - rendben. De akkor hogy lehet ezt megtanulni, illetve hogy lesz ebből ruhadarab?

Nos, a kalandra vágyóknak álljon itt néhány útjelző tábla, melyek mentén könnyebben el lehet indulni...

Tegyük fel, hogy egy előre megtervezett ruhadarab (pl. egy nő felső) vagy egy használati tárgy (táska) valamely részét szeretnénk elkészíteni. Hogy az eredmény megfelelő formájú legyen:

1) alkalmazhatjuk a freeform technikát csak rátétként. Vagyis elkészíthetjük először a kívánt darabot háló- vagy rácsmintával (láncszemek és pálcák), majd erre a rácsra varrjuk vagy horgoljuk rá a freeform motívumokat (virágokat, kacskaringókat, stb.)

2) Használhatunk a fentiek helyett szabásmintát. A szabásmintára fektessük a külön-külön elkészített motívumokat. Tűzzük hozzá, majd a közöket horgoljuk hálósan össze (pl. egyszerű, akár egymást keresztező láncszemsorokkal) úgy, hogy kellően sűrű legyen a felület. (Nagyjából így készül a látványos ír horgolás is.) Ha sok motívumot használunk, kevesebb kitöltő horgolásra van szükségünk, ekkor akár össze is varrhatjuk az egymás mellé tűzött alakzatokat, illetve - ha már ügyesebbek vagyunk - egymásba is kapcsollhatjuk ezeket a horgolás során.

3) Használhatunk szabóbabát segítségképpen. Ez lesz a háromdimenziós szabásmintánk. Készítsük el a ruhadarab (pl. egy spagettipántos felső) határoló vonalait vagyis szegőpántjait, pl. két egyráhajtásos pálcasorral (nyakkivágás, karkivágás, vállpánt és derék- vagy csipőpánt. Ahol szükséges, ezeket varrjuk vagy horgoljuk egymáshoz (pl. nyakkivágás, vállpánt, karkivágás.) Ha készen vagyunk a pántokkal, tűzzük a babán a megfelelő helyekre. Ezután a köztes területeket már fantáziánk szerint tölthetjük ki. Tűzhetünk még fel előre elkészített motívumokat, horgolt vagy kötött kis anyagdarabokat, illetve a pántok és a motívumok közti részeket bármilyen irányban kitölthetjük, pl. egymással nagyjából párhuzamos, vagy éppen egymást keresztező különféle pálca- és láncszemsorokkal. A kész felület sűrűsége megint tőlünk függ.

4) Szabásminta helyett használhatunk egy megfelelő méretű ruhadarabot. Ezt használhatjuk fekteve vagy szabóbabára húzva is.

S hogy a felület kellően izgalmas, változatos legyen:

5) Használhatunk különféle fonalakat, vastagabbat, vékonyabbat, sima felületűt, vagy noppos, esetleg buklé fonalat. A nagyon vastag fonal szolgálhat díszítőelemként úgy, hogy nem azzal horgolunk, csupán szellősen körbehorgoljuk vékonyabb fonallal. Izgalmas hatást érhetünk el úgy is, ha egy nagyon vastag kötőtűt horgolunk körbe, és ha már egy második sorral rögzítettük az így keletkezett hurkokat, akkor a tűt óvatosan kihúzhatjuk.

6) Használhatunk sokféle színt - nyilván az ízlésünk határán belül. Ha ehhez nincs türelmünk, választhatunk színátmenetes fonalakat.

7) Bátran használhatunk három dimenziós motívumokat is.

8) A sokféle fonal együttes használatánál nem kevés szálvég keletkezik. Ha ügyesen horgolunk, akkor ezeket egyszerűen körbehorgoljuk a következő színnel vagy sorral, s így nem látszanak majd. De ha láthatóak maradnak, az sem gond, lehet a freeform stílus része. Megfelelő rögzítésükre azonban ekkor is ügyeljünk, hogy ne bomoljon ki a kézimunka.

9) Az előre elkészített (horgolt) motívumok mellett és helyett nagyon szép láncszemgyűrűket, íveket készíthetünk. Pl. elindulunk egy körrel, azt körbehorgoljuk hamispálcával, majd ehhez a körhöz kapcsolunk újabb láncszemíveket, azokat is hamispálcával horgoljuk körbe. Ez a felületképzés - kisebb-nagyobb üres terek befogásával a végtelenségig folytatódhat, látványos, jó tartású felületet ad, különösen, ha közben a színeket és a fonalakat is variáljuk.

10) Horgolhatunk hosszabb-rövidebb, szabálytalan sorokat, forduljunk meg a sorok közben. Így ki nem töltött részek keletkeznek, amiket hagyhatunk üresen, vagy később más módon kitölthetünk.

11) Használjunk különféle pálcákat, készítsünk elkerülő íveket, szelősebb és sűrűbb részeket. Bátran alakítsunk ki asszimetrikus felületeket, szabásvonalakat. Ha véletlenül sikerül úgy, itt az is előny.

12) Díszítsük gyönggyel, hímzéssel tovább a kész felületet.

További felbecsülhetetlen segítséget jelenthet az indulásban a Craftsy.com Freeform Crochet tanfolyama.