Gyapjú

Nyers gyapjú
A gyapjú mindmáig a kötés legkedveltebb, legelterjedtebb alapanyaga. Az elnevezés alatt elsősorban a juhok szőrét értjük, bár gyakran utalunk más állatok szőrzetére is e szóval. A gyapjú előnyös tulajdonságairól már bővebben írtam a Szálasanyagok és a Fonalválasztás oldalakon, így itt nem ismételném magam. Természetesen nagy a változatosság a különböző juhfajták gyapja között, de a legkedveltebb merinó gyapjú minősége is igen eltérő lehet a tartás, a feldogozás függvényében. Nem is beszélve itt részletesebben arról, hogy a merinó juh is egy egész család megnevezése, melyen belül jónéhány fajtát különböztetünk meg.

Amikor gyapjúfonalat vásárolunk, mindig legyünk tudatában, hogy más kézzel megtapintani az alapanyagot, és más, amikor az közvetlenül az arcunkkal, nyakunkkal, felsőtestünkkel érintkezik.
Az a fonal, amely az utóbbi próbát is kiállja, már érdemes lehet a pénztárcánkra és a befektetett munkánkra. Még jobb, ha adódik lehetőségünk beavatás után is megvizsgálni az alapanyagot: mennyire tartja színét, formáját, méretbeli jellemzőit az első (szakszerű) mosás után.
(Természetesen a durvább gyapjút is jól használhatjuk kézimunkához, ezekből használati tárgyak, akár terítők vagy éppen nemezelt zsákok, táskák készülhetnek.)

A gyapjú és a belőle készült fonal minőségét tehát alapvetően két tényező határozza meg:
1. a genetika (a juh, kecske, vagy más, gyapjút adó állat fajtája)
2. a gyapjú kezelése (az állat tartásától kezdve a gyapjú tisztításán, kikészítésén, esetleges festésén át a késztermékig)

Ha bővebben olvasnánk arról, hogy melyik fajta gyapja mire alkalmas, illetve e szempont szerint akarunk a későbbiekben választani, akkor kitűnő (angol nyelvű) forrás lehet a
The Fleece and Fiber Sourcebook (szerzők: Deborah Robson és Carol Ekarius) valamint
a Craftsy.com Know Your Wool ingyenes tanfolyama.

Szintén érdemes körülnézni a Magyar Gyapjúfesztivál honlapján a hívogató fényképek és az ismeretterjesztő előadások okán. Néhány közülük:

A gyapjú minősége, minősítése és jelentősége (Dr. Kukovics Sándor)
A gyapjú, mint megújuló energiaforrás az önellátás tükrében (Bariska Gábor)
Reflekciók a gyapjú hazai helyzetére (Földes Tamás)
A cikta juh hagyományos tartása és gyapjának hasznosítása (Nagy Tibor)
Az alpaka tartása és tenyésztése (Demjén Mihály) 

A Kárpát-medencében nagyon megcsappant a juhállomány, és annak jó részét is már a húsáért, gyapjáért tenyésztett magyar merinó teszi ki, noha a gyapjúfeldolgozás mára általában gazdaságtalannak tekintett folyamat és sajnos birkahús is ritkán kerül a tányérunkra. Amikor vidéki utainkon néha juhokkal találkozunk, vagy csak elképzeljük ezt az állatot, elsősorban a merinó jelenik meg a szemünk előtt.

Van azonban néhány őshonos fajta, amely évszázadokig, de lehet, hogy évezredekig öltöztette és táplálta az itt élő embereket, és ma is tenyésztik. Íme egy kis összefoglaló a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség honlapjáról: